A hónap alkotása

Milu: Magánmitológia, nézőpontváltás

Priskinné Tuller Marianna

Kicsit bővebben:

28 évig földrajz-rajz szakos tanárként próbáltam közvetíteni, átadni a tudást, amit az elődeinktől összegyűjtögettem. Szép pillanatai a tanítás-tanulás folyamatának, ha vannak tanítványok, akik kíváncsiak, nyitottak erre a tudásra. Már nem tanítok, de lélekben mindig tanár maradok.
A gyerekek vizuális tehetséggondozását mindig kiemelkedő feladatomnak tekintettem. Több foglalkozási formában próbálgattam ennek lehetőségeit. A rajzórák, napközis foglalkozások, múzeumi órák, művészettörténeti tanulói elemzések, ilyen tárgyú reprodukciós gyűjtemények, nyári kézműves táborok, népszokásokat felelevenítő dramatikus játékok, ünnepek -mind-mind- lehetőség, hogy felébresszem a gyermekben az alkotás utáni vágyat, esztétikai, szellemi, lelki tartalmakon, élményeken át.
Napjainkra, a művészeti tevékenységekre szánható idő -eléggé nem szánható módon- csökkent. A heti egy rajzóra igen kevés lehetőséget nyújt a látható világ megfigyelése, leképezése, átíró megfogalmazása számára.
A leszűkülő idő és lehetőségek hiánya keresésre ösztönöztek. Szerettem volna módot találni arra, hogy a képzőművészet, művészettörténet, népi kismesterségek, vagy más művészeti, ill. kulturális területen dolgozhassak.

Mindig lelkesítő számomra az a gondolat, hogy megosszam másokkal a különféle művészeti ágak adta élményeimet, rajongásomat.
Hosszas vívódás után munkahelyet változtattam. 2007. szeptember elsejétől 2011. októberéig a győri Családi Intézet/ Győri Művészeti és Fesztiválközpont dolgozójaként esküvők, művészeti, kulturális események szervezésével foglalatoskodtam. Sok szép, emelkedett és emlékezetes percben volt részem. Fontos számomra, hogy megtaláljam a feladathoz a saját ars poétikámat.
Ezért amikor egyes körükmények ezt ellehetetlenítik, ismét változtatni kell.

Ma ismét tanítok. Sok-sok gyermeki örömmel és szeretettel találkozom naponta. A Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola földrajz és rajz tanításában, valamint Képzőművészeti tanszakán terelgetek a művészetek és a földrajz felé kicsiket és egy kissé nagyobbakat.

Külön ajándék, ha adódik időm az alkotásra, amely során megélhető a csend, a küzdelem, a rátalálás, a teremtés.
Elsősorban az emberi személyiség, kapcsolataink s a bennünket körülvevő természeti szép megközelítésének lehetőségei érdekelnek. Ülni és hagyni, hogy a látvány átjárjon, valamifajta jelet hagyjon bennem, vezesse a kezemet; ez egy elragadtatott, ünnepi, kegyelmi állapot.

Por vagyok, de néha csillagporos. Semmi a Mindenségben, de nekem minden a semmiségem.
A világ létező-e, vagy csak annyi, amennyit érzékelek? Mit tudok értelmezni, hogyan tudom, s Te érted-e? A kép, amit festek, lehet kapcsolat köztünk, ám az is, hogy ez a találkozás nem jön létre…
Hiszem, hogy az alkotás lelki szükségből fakad, s a katarzis megtisztító ereje emberi előrejutásunk, változásunk (fejlődésünk?) előfeltétele, ám célja is.


Priskinné Tuller Marianna

Kiállítás

                                                                                                                                 Évzáró
                                                                                                            Kiállítás a Várkerület Galériában
                                                                                                                           9400  Sopron
                                                                                                                            Várkerület 19.
                                                                                                      Látogatható: 2019. 06.08.-2019. 07.15.-ig